Gyulai István, az atléta

Az iskolában kitűnő tanuló volt. Tizennégy éves korában akkori testnevelője csak úgy tudta „elcsábítani” atlétikaedzésre a gyors futású Gyulait, hogy megfenyegette: „ ha nem adod le a futball szerelésed és nem jössz futni, elrontom a bizonyítványodat! ” A Budapesti Honvéd, majd a BEAC középtávfutójaként összesen 28 (!) magyar bajnoki címet szerzett. 1961 és 1969 között folyamatosan tagja volt a magyar atlétika válogatottnak. Az 1963-as Porto Alegrei (Brazília) Universiádén aranyérmet, míg a 1965-os budapesti versenyen ezüstérmet nyert, 1964-ben pedig indult a tokiói olimpián.

Gyulai István, a riporter

Tanulmányait a Budapesti Kossuth Lajos Gimnázium után (1961) az ELTE bölcsészettudományi karán folytatta. Angol–német szakos középiskolai tanárkén végzett 1967-ben, majd 1974-ben elvégezte a MÚOSZ újságíró iskoláját. Gyulai már egész kiskorától rajongott az idegen nyelvekért, életfilozófiája szerint annyi embert érsz, ahány nyelvet beszélsz. Szerencséjére nem csak kíváncsisága, szorgalma, de jó adag nyelvérzék is társult ahhoz, hogy elsajátítsa az angol, német, orosz, francia, olasz és spanyol nyelveket. Az egyetem elvégzése után három éven át nyelvtanárként dolgozott a budapesti XIII. kerületi Közgazdasági Szakközépiskolában, itt többek között Dobor Dezső is tanítványa volt, akivel később a Magyar Televízió sportosztályán dolgozott együtt.
Magyar Televízió (1970-2006) Elsőként kapott állást a Magyar Televízióban azon 3142 versenyző közül, akik a Pályabelépő című tehetségkutató pályázatra jelentkeztek Egy pillanat alatt megértett minden problémát, átlátott bármilyen szituációt és azonnal tudott reagálni is rá. Olyan pontosan tudta kifejezni magát, mint kevesen ebben az országban, sőt talán az egész világon. Nem véletlenül volt a földkerekség egyik legnagyobb szövetségnek elismert, ha nem a legelismertebb embere. És bárhol is járt a világban, sohasem felejtette el, hogy honnan indult.

Gyulai István, a sportdiplomata

Az egyik legismertebb és legelismertebb magyar sportdiplomata, a Nemzetközi Sportújságíró Szövetség (AIPS) és a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) egykori főtitkára. A Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) munkájában 1984-től kezdve vett részt, majd 1991-ben a szervezet főtitkárává nevezték ki. Ezzel egy időben a Magyar Atlétikai Szövetségben is fontos megbízatásokat kapott: 1991 és 2001 között a Magyar Atlétikai Szövetség alelnöke, majd ezt követően tiszteletbeli elnöke lett. Gyulai Istvánt a Magyar Olimpiai Bizottság tagjai közé is beválasztották, neki és kiemelkedő sportdiplomáciai tevékenységének köszönhetjük, hogy több atlétikai világversenynek is Magyarország adott otthont, többek között az 1994-es mezeifutó világbajnokság, az 1998-as budapesti atlétikai Európa-bajnokság, a 2001-es debreceni IAAF ifjúsági világbajnokság és a 2004-ben Budapesten megrendezésre került IAAF fedett pályás atlétikai világbajnokság. A Nemzetközi Atlétikai Szövetségben (IAAF) eltöltött évei alatt jó munkakapcsolatot alakított ki a szövetség akkori elnökével, az olasz Primo Nebiolóval, valamint szoros kapcsolatban állt olyan nagynevű nemzetközi sportdiplomatákkal, mint Juan-Antonio Samaranch (ESP), Jacques Rogge (BEL), Szergej Bubka (UKR) vagy Lord Sebastian Coe (GBR).

Gyulai István, a családapa

Nem túlzás azt állítani, hogy Gyulai István életében a legfontosabb szerepet négy gyermeke töltötte be. Számára Miki, Kati, Marci és Julcsi életének alakulása volt a legfontosabb. Minden gyermekét másként szerette, de soha nem kivételezett egyikkel sem. Egyszer azt mondta, mindegyiknek van legalább egy olyan tulajdonsága, amit tőle örökölt, és ez büszkeséggel töltötte el. Azon ritka emberek közé tartozott, aki hihetetlen pedagógiai érzékével, intelligenciájával és következetességével egyszerre tudta a szigorú apa és a legjobb barát szerepét betölteni gyerekei életében. Annak ellenére, hogy az atlétika sokszor szólította el mellőlük, elképzelhetetlen lett volna számára, hogy ne tudjon mindenről, ami a gyerekek életében történik.

Felesége és négy gyermeke volt. Miklós korábban rövidtávfutóként ért el sikereket, részt vett nyári Olimpián is, később télin is, a bobválogatottal. Másik fia, Márton jelenleg is aktív bobversenyző, 2006-ban olimpikonná vált ő is. Mindketten édesapjuk nyomdokaiba lépve, közismert televíziós sportriporterek.

Huszonkét év a nemzetközi szervezetnél

Gyulai 1984-től dolgozott a Nemzetközi Atlétikai Szövetségnél (IAAF), 1991-ben a szervezet főtitkárává választották, azóta ezen a poszton tevékenykedett. Beosztása mellett ellátta a sajtórészleg elnöki beosztásával járó feladatokat is. Magyarországon 1991-től 2001-ig az Atlétikai Szövetség alelnöke volt, távozásakor tiszteletbeli elnöki címet kapott.


Kitüntetései

  • MNK Sport Érdemérem
  • Ifjúsági Érdemérem
  • Kiváló Munkáért
  • 2002 – Esterházy Miksa díj
  • 2003 – Magyar Örökség díj
  • Emlékezete: