Általános tudnivalók alsósoknak és felsősöknek

Alapfogalmak

Kölcsönzés
Kölcsönözni annyit jelent, hogy a könyvtárban található, kölcsönözhető könyveket (dokumentumokat) hazaviheted. Kölcsönbe kapod, tehát vigyázni kell rájuk. A kölcsönzési idő 1 hét. Kötelező olvasmányok kölcsönzési ideje 4 hét. A kötelezők nem hosszabbíthatóak.

Hosszabbítás
A hosszabbítás a kölcsönzés határidejének meghosszabbítását jelenti. Ha szükséged van még a kölcsönzött könyvre, vagy nem tudod a határidőn belül visszahozni őket, akkor kérheted a határidő meghosszabbítását. Hosszabbítani legfeljebb egy alkalommal (még 1 hétre) lehet, de csak akkor, ha időközben a nálad lévő könyvet más nem kérte.

Késés
Elkésni... senkinek sem kellemes dolog: - sem neked, sem másnak (pl. aki már hetek óta vár a könyvre). Gondolj arra, hogy fordított helyzetben milyen rosszul éreznéd magad. Mindezt elkerülheted, ha legkésőbb a határidő lejártának napján visszahozod a kölcsönzött dokumentumokat, vagy időben hosszabbítasz. Légy szíves ügyelj az időpontok betartására!

Előjegyzés
Az előjegyzés akkor kérhető, ha a kölcsönözni kívánt könyv megvan ugyan a könyvtárban, de éppen másnak van kikölcsönözve. Ez esetben, amint a keresett dokumentumot visszahozzák, félreteszem neked, és értesítelek róla, hogy elviheted. A kért könyvet csak 1 hétig őrzöm meg számodra!

Helybenhasználat
A könyvtár azok számára is nyitott, akik éppen nem akarnak kölcsönözni. Aki felkeresi a könyvtárat, böngészhet, olvasgathat, használhatja a kézikönyvtárat, tanulhat (utána csendben játszhat pl. sakk vagy számítógép)

A könyvtári rend
A könyvtárban csak akkor tudunk eligazodni, csak akkor tudunk megtalálni egy könyvet, ha a könyvtári rendet megőrizzük. Ha te magad nem ismered biztonsággal ezt a rendet, akkor ne akard helyére tenni a könyvet ! Ha már nem tudod, honnan emelted le a könyvet, akkor hagyd azt inkább az asztalon, vagy szólj nekem!

Ha megrongálodott ...
A könyvtárból kikölcsönzött könyvek megrongálódása esetén (pl. elszakad, elázik, kistestvér összefirkálta, kutya megrágta stb.) a rongálódás mértékétől és a dokumentum további használhatóságától függően a könyvtár dönti el, hogy a teljes dokumentum értékét kell-e megtérítened. Ha a rongálódás mértéke nem érinti az egész dokumentumot, a hiányzó oldalak, részek másolási és kötészeti díját kell megtérítened.

Ha elveszett ...
Az elhagyott könyvet pótolni kell ! A könyvtárból kikölcsönzött, ám elvesztett dokumentum térítésének az a módja, hogy ugyanazon írótól, ugyanazt művet, - ha lehet - azzal azonos kiadását antikváriumból vagy könyvesboltból be kell szerezned. Erről neked kell gondoskodnod. Ha az elveszített dokumentumot a fentiek alapján nem tudod pótolni, a könyvtár megállapítja annak eszmei értékét. (A térítési ár tehát nem azonos az elvesztett könyvön feltüntetett árral.) Ez esetben a megállapított értéket kell megfizetned.

Viselkedés a könyvtárban
Végül, de nem utolsó sorban ... A könyvtár a nyugalom szigete.
Az iskolai könyvtárban ügyelj arra, hogy semmilyen módon ne zavarj másokat! Hangoskodni, ételt vagy italt behozni, rendetlenkedni nem lehet.
Törekedj arra, hogy könyvtárunk a nyugodt kikapcsolódás, az elmélyült tanulás helyszíne legyen.
Óvd közös értékeinket ! Vigyázz a könyvekre és viselkedj rendesen !


Lássuk, Mr.Bean képes-e helyesen viselkedni a könyvtárban ?


Miért jöttek létre könyvtárak ?

A könyvtárak a könyvek és más, információ közvetítésére alkalmas eszközök, azaz információhordozók gyűjtőhelyei. A könyvtárak nagy és gazdag információforrások. A könyvtárak azért jöttek létre, hogy összegyűjtsék, megőrizzék, gondozzák és a kiváncsiak számára elérhetővé tegyék az információhordozókat és a bennük tárolt ismereteket, gondolatokat.

Mi az információ?
Olyan új hír, hasznos-használható új ismeret vagy új jelenség, amit értelmezni tudunk.
Ahhoz, hogy egy kimondott szót, egy leírt mondatot vagy egy képet, hangot információnak tekintsünk, két feltételnek kell teljesülnie.
-Az egyik, hogy új ismeretet hordozzon.
-Másik, hogy megértsük.

Hogyan jut el hozzánk az információ?
Az információ továbbításához jelekre van szükség. Leggyakrabban használt jelrendszer a beszéd és az írás. Az információ továbbítására alkalmas jeleket (hangot, írást, fényt, illatot, testtartást stb.) érzékszerveinkkel észleljük.

Az információk sokféleképpen megjelenhetnek, például:
(I) Írásos formában: pl. kézzel írt levélben, kódexben, vagy nyomtatva könyvben, újságban,
(K) Képi formában: festményben, rajzban, magyarázó ábrán, fotón, plakáton vagy piktogramként
(E) Elektronikus módon: CD-n,DVD-n, interneten, e-mailben, e-könyvben, okostelefonon
(A) Audio-vizuális módon tehát halljuk is látjuk is, pl.ilyen a mozi , a színház, vagy akár az állatkert
(a kezdőbetűket összeolvasva könnyű megjegyezni )
Az információt hordozó - tároló dolgok összefoglaló neve: információhordozók.

A könyvtárak típusai :
  • Nemzeti könyvtár. Ez az Országos Széchényi Könyvtár.
    A legnagyobb magyar közkönyvtár az Országos Széchényi Könyvtár. Elődjét 1802-ben Gróf Széchényi Ferenc alapította, mikor a nemzetnek ajándékozta 15.000 kötetes magánkönyvtárát. A nemzeti könyvtár feladata minden magyar vonatkozású könyvtári anyag gyűjtése, feltárása és megőrzése a teljesség igényével. (Magyar vonatkozású alatt értjük a külföldön akár idegen nyelven megjelent magyar könyveket is.) Mai állománya közel ötmilliós. Ma ez az a könyvtár, amely minden Magyarországon kiadott kiadványból őriz néhány darabot (köteles példányt). A könyvtár 1846-ban a Nemzeti Múzeum épületébe költözött, majd 1985-ben került mai helyére, a Budavári Palotába.
    Ezt a könyvtárat hívjuk magyar nemzeti könyvtárnak.

    (A biztonság érdekében a köteles példányokból egyet-egyet Budapesttől fizikailag távol, a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Könyvtárában is őriznek.)

    ( Széchenyi István, hogy megkülönböztesse magát édesapjától - a könyvtárat és a Nemzeti Múzeumot alapító Széchényi Ferenctől - nevében elhagyta a második é-ről az ékezetet. Tehát: Széchényi = Ferenc, Széchenyi = István.) Kitalálod, hogy ki építtette a Széchenyi Lánchídat? Ki alapította a Széchényi Könyvtárat?)

  • Közkönyvtárak. A lakosság szolgálatában álló könyvtárakat nevezzük közművelődési, más néven közkönyvtárnak. A fővárosban ilyen a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, vidéken pedig a megyei és városi könyvtárak.
    A legnagyobb közkönyvtári hálózatot 1904-ben Budapesten alapította a névadó Szabó Ervin.
    Tudod hol vannak Pesterzsébeten a Szabó Ervin Könyvtár fiókkönyvtárai ?
    Nézd meg itt! ↓
    Tagja vagy valamelyiknek? Kerületünkben a Csili Művelődési Központ könyvtára is közkönyvtár.

  • Szakkönyvtárak. Ezekben a könyvtárakban különböző szakterületek dokumentumait gyűjtik: így van pl. orvosi, műszaki, pedagógiai, mezőgazdasági, akadémiai, idegennyelvű könyvtár.

  • Iskolai könyvtárak. Az általános és középiskolák munkájához nyújtanak segítséget. Egyik fajtája a felsőoktatási (más néven egyetemi) könyvtárak, amelyek szakkönyvtárként is működnek.
    A mi könyvtárunknak is az a célja tehát, hogy a könyvekben és más információhordozókban lévő információkat, gondolatokat számodra elérhetővé tegye. Olyan áttekinthető rendben helyezi el őket, hogy bármit gyorsan meg tudjunk találni. Ezért mindegyik könyvnek saját helye van a polcokon, hasonlóan, mint neked az osztályban.

  • Egyházi és magánkönyvtárak A történelmi egyházak a középkorban jelentős szerepet játszottak a tudomány és az oktatás területén, valamint az ókori kultúra megőrzésében. Rendházaik, iskoláik rendkívül gazdag gyűjteménnyel rendelkeztek. Ezért az egyházi könyvtárak gyűjteményei muzeális értékűek. Ilyen pl. az egyik legrégebben, 966-ban alapított Pannonhalmi Főapátság Könyvtára.
    A magánkönyvtárak között is volt muzeális értékű gyűjtemény. Széchényi Ferenc gyűjteménye a nemzeti könyvtárunk, Teleki József gyűjteménye a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Festetics Györgyé pedig a keszthelyi Helikon Könyvtár létrejöttét alapozta meg.

  • Elektronikus könyvtárak. Az elektronikus könyvtár kizárólag elektronikus dokumentumokat gyűjt, rendszerez és bocsát az olvasó rendelkezésére. Az egyik legismertebb magyar elektronikus könyvtár a MEK = Magyar Elektronikus Könyvtár, melyben több mint 8.000 dokumentum található meg.
    Internetes olvasásra átalakított tartalmakat tesz elérhetővé a Petőfi Irodalmi Múzeum és a DIA is.
    A PIM = Petőfi Irodalmi Múzeum önmagában is számos érdekes anyagot rejt digitális formában is, de számunkra most érdekesebb a címe alatt elérhető DIA = Digitális Irodalmi Akadémia.
    A DIA alapvető célja és feladata a magyar kortárs irodalmi alkotások megosztása, a szerzőkről hiteles adatok közlése, a tanulmányi és kutatómunka támogatása. A DIA-ban publikáló szerzők teljes műveiben kereshetünk amellett, hogy a műveket olvashatjuk.
    A művek általában csak „helyben”, a neten olvashatóak, de a felület igényes kivitelű, így ez nem okozhat problémát. Ezeknek a virtuális könyvtáraknak az anyaga gyakorlatilag annyira gazdag gyűjteményt ad együtt, hogy minden kötelező irodalomként elolvasandó mű hozzáférhető digitálisan, így - ha valaki nem csak sikerkönyveket olvas - akkor a különböző időszakok szórakoztató és szépirodalmi gyöngyszemeihez is hozzáférhet.


  • A könyvtárak története :
    A legrégebbi könyvtár maradványaira Észak-Szíriában, Ebla város romjai között bukkantak. A könyvtár Kr. e. 2500-2250 között jött létre. Gondolj bele: 4500 évvel ezelőtt ! Ebben a könyvtárban agyagtáblákra rögzítették az ismereteket. Kb. 16.000 különböző "kötet" volt megtalálható itt a legkülönbözőbb témákban. Szótárak, törvények, iskolai szövegek voltak megtalálhatók az agyagtáblákkon. Ezen a képen egy ilyen agyagtábla látható. Ninive város könyvtárában már kb. 60.000 agyagtáblát őriztek. Ezt a könyvtárat Kr. e. 1100-ban alapították.
    Az ókor leghíresebb könyvtára az alexandriai könyvtár volt, ahol félmilliónál is több papirusztekercset őriztek. Sajnos a könyvtár egy tűzvészben megsemmisült Kr. e. 43-ban.
    A rómaiaknál jelentek meg először a közkönyvtárak. A IV. században már 28 működött a városban. Itt próbálkoztak először könyvkiadással is. Pedig még a középkorban is kézzel készítették, másolták a könyveket.
    A könyvnyomtatást 1041-ben Kínában alkalmazták először, de a mai nyomtatásnak megfelelő eljárást Európában 1450 körül Johann Gutenberg találta fel.
    Magyarország egyik legrégebbi könyvtára a pannonhalmi bencés monostorban található. Alapításának éve 966-ban volt.
    Híres könyvtára volt még Mátyás királynak Bibliotheca Corviniana néven. Ebből a könyvtárból még több mint 50 kódexet őriznek hazánkban.
    Később sorban jelentek meg a híres iskolai könyvtárak. Ilyen volt például a sárospataki Református kollégium könyvtára is.
    A közkönyvtárak a XVII. században jelentek meg Európában, majd később hazánkban is.
    Olvasmányaink csoportosítása tartalmuk szerint

    1.Szépirodalom 2.Ismeretközlő irodalom 3.Kézikönyvek/segédkönyvek 4.Sajtótermékek



    1Szépirodalom :
    A szépirodalom a művészi igénnyel készült, műélvezetre szánt irodalmi alkotások összessége. A szépirodalmi műveket nem témájuk szerint , hanem műfajuk szerint csoportosítjuk: pl. mesék, versek, regények, mondák, elbeszélések (novellák), drámák (színpadra íródott művek: pl. tragédiák, komédiák).
    A szépirodalmi könyvek tehát művészi alkotások. Írójuk úgy mutatja meg a világ dolgait, az embert, az emberi kapcsolatokat, ahogyan az alkotás pillanatában érzi-látja-gondolja. A történetet személyes élményekkel gazdagítja és ez által teremt könnyen kapcsolatot olvasójával. Egyéni hangvételével téged is aktivitásra, véleményalkotásra, állásfoglalásra késztet. Egy jó könyv olvasásakor lehet nevetni, meghatódni, együttérezni.
    Ezeket a műveket szabadidőnkben, gyakran a pihenés, a kikapcsolódás szándékával olvassuk, általában folyamatosan, elejétől a végéig. Sokszor egészen elmerülünk a világukban, és képzeletünkben belehelyezkedünk a szereplők környezetébe és lelkivilágába; azonosulunk vágyaikkal és érzelmeikkel.
    A rokon témájú alkotások hasonló méretben, terjedelemben és kötésben, úgynevezett sorozatban is megjelenhetnek. Gondolj például a szépirodalmi "Stilton könyvek"-re, a "Delfin könyvek"- re vagy pl. a "Szent Johanna gimi" sorozatra

    2Ismeretterjesztő, ismeretközlő művek és szakkönyvek
    Ismeretterjesztőnek azokat a műveket nevezzük, amelyek valamilyen ismeretet közölnek, egy tudományba vezetnek be, megmagyaráznak valamit, gyakorlati és elméleti tudnivalókról szólnak, tájékoztatnak.
    Az ismeretközlő irodalom hitelesen és valósághűen írja le tárgyát. Szerzője a tudományág avatott művelője. Célja az olvasó tájékoztatása, ismereteinek bővítése, további olvasmányokra serkentése. Szélesíti a látókört, adott esetben részletező ismeretekkel is szolgál. Érdeklődésünk kielégítésében, hobbijaink művelésében, iskolai feladataink vagy egyéni problémáink megoldásában segíthetnek, sőt akár praktikus tanácsokkal is szolgálhatnak.
    Az ismeretközlő irodalom rokon témájú könyvei sorozatban jelennek meg. Gyakran feltűnően kiemelt sorozatcímmel, sokszor azonos jellel (logóval) is felhívják magukra a figyelmet. Ilyen pl. a "Búvár zsebkönyvek" , a "Színes ötletek" vagy a "Mi micsoda" sorozat. Sorolhatnánk tovább...

    3Kézikönyvek vagy segédkönyvek
    Vannak olyan könyvek, amelyeket soha nem olvasunk el az elejétől a végéig (!). Ezeket a könyveket nem önmagukban, hanem más könyvek tanulmányozása közben használjuk a szöveg jobb megértése érdekében. Mindig csak egy éppen fontos részletükre vagyunk kíváncsiak. Ezt azonban nagyon gyorsan meg kell találnunk. Ilyenkor a gyors, áttekintő, tallózó, válogató, lényegkiemelő olvasás vezet célhoz. Ezért mondjuk, hogy nem olvassuk, hanem módszeresen használjuk ezeket a könyveket. Ábécés szerkezet vagy áttekinthető ábécés mutatók (névmutatók, tárgymutatók) segítik bennük a gyors eligazodást.
    Ilyen könyvek pl. a szótárak, a lexikonok, az enciklopédiák, az atlaszok vagy a kották. Összefoglaló nevük: kézikönyvek vagy más néven segédkönyvek .
    A könyvtárban külön csoportban, a kézikönyvtárban találhatóak (piros csíkkal is jelölhetik). Nevük is mutatja, hogy jó volna, ha mindig kéznél lennének. Épp ezért nem kölcsönözhetők, hogy mindenki, akinek szüksége van segítségre, megtalálja őket itt, a polcokon.

    4 Sajtótermékek és internetes hírportálok
    A napilapok, a hetilapok és a folyóiratok meghatározott időnként rendszeresen megjelenő sajtótermékek, úgynevezett időszaki kiadványok. Az újságok hírei, szépirodalmi közleményei, tudományos információi frissebbek, naprakészebbek, mint a legújabban megjelent könyvek. Az egyik lényeges különbség az időszaki kiadványok és a könyvek között az, hogy míg a könyvek inkább megérlelt összegzést adnak, addig a sajtótermékek és az internetes hírportálok a legfrissebb hírekről, információkról, eseményekről értesítenek bennünket - ám ezek gyorsan, egyik napról a másikra elévülhetnek. A rendszeres olvasók a könyvet, a sajtóterméket, az interneten megjelenő híreket párhuzamosan olvassák, azonban az újságokban vagy a hírportálokon ők is gyakran csak tallózgatnak. Gyors, áttekintő olvasással keresik az őket érdekelt részleteket. Sokszor így akad meg a szemük sok olyan érdekességen vagy fontos információn, amivel egyébként esetleg nem találkoznának. A könyvtárakban a fontosabb lapok, folyóiratok évfolyamait bekötve tárolják és - hasonlóan a könyvekhez - az olvasók rendelkezésére bocsátják.

    A könyvek rendje: a könyvtári ábécé, a Cutter-szám és az ETO

    Azért, hogy könnyen el tudjunk igazodni, a könyvtárban lévő könyveket tartalmuk és témájuk szerint másképp, más rend szerint tároljuk.

    Az olvasmányos, szépirodalmi műveket - pl. meséket, verseket, regényeket - a szerző vezetékneve szerinti betűrendben, könyvtári ábécés rendben találod meg.
    A polcokon ezért látsz " kilógó " , a könyveket elválasztó nagy ábécés betűket.
    A könyvtárakban használatos leegyszerűsített ábécé - a Könyvtári ábécé - egy picit más, mint a magyar, de így is könnyen eligazodsz.


    A könyvtári ábécé a nemzetközi ábécére épül. Nem tartalmazza a hosszú magánhangzókat (pl. á,é,í,ó ...) és a többjegyű mássalhangzókat (pl. cs, dzs vagy ly), de az "SZ" betűt kivételnek tekinti.

    A betűrend alapja mindig a Könyvtári ábécé.. A szépirodalmi könyvek polcon való pontos helyét az úgynevezett Cutter-szám szabja meg. (kátter-nek kell ejteni).
    A Cutter-szám a szerző nevére utal és ez a szépirodalmi művek raktári jelzete.
    A Cutter-szám a könyvtári ábécé egy betűjéből és kettő vagy három számból áll.
    (Magyarországon ez a szám kétjegyű, külföldön háromjegyű is lehet)
    pl. A57
    A betű az adott mű szerzőjének vezetéknevének kezdőbetűje. (pl. Hans Christian Andersen→ A , vagy pl. Arany János→ A ) A betűt követő szám jelöli az azonos betűvel kezdődő írók közötti sorrendet. (pl. Andersen, H. C.→ A57, Arany János pedig→ A76)

    A szépirodalmi műveket tehát - a szerzők vezetékneve szerinti ábécében találjuk meg a polcokon és ebben a Cutter-számok segítenek. A külföldi szerzők neveiben a keresztnév van elöl és a vezetéknév hátul. Légy résen! Pl. A "Lassie hazatér" című nagyszerű regényt Eric Knight írta. A könyv helye a könyvtárban a szépirodalmi művek között, a "K" betűjelzetnél található, hiszen a szerző vezetékneve K-betűvel kezdődik.

    Ha esetleg majd Te is könyvet írsz, akkor a külföldi könyvtárakban a te nevedet is "fordítva" fogják írni.
    A Te műved hová, melyik betűjelzethez kerülne?

    Kíváncsi vagy, hogy mi lenne a Te Cutter-számod ?

    Kattints ide és írd be a vezetékneved !

    A könyvtárban lévő könyvek másik nagy csoportját , az ismeretterjesztő műveket témájuk szerint csoportosítjuk és ennek megfelelően számokkal (szakjelzettel) jelöljük. Ezeken a polcokon nem nagy ábécés betűk, hanem számok választják el a könyveket.
    Az azonos témával foglalkozó könyvek ugyanazt a szakjelzetet (számot) kapják, azon belül pedig szerzőik betűrendje határozza meg helyüket a polcon. Így az ismeretterjesztő művek raktári jelzete egy szakjelzetből (ETO-szám) és egy Cutter-számból áll.
    Mi ez az ETO ? Most ne focicsapatra gondolj ☺ ! Az Egyetemes Tizedes Osztályozás - rövidített nevén: az ETO - egy olyan nemzetközi könyvtári osztályozórendszer, amely az ismeretterjesztő és szakdokumentumokat a tartalmuk szerint csoportosítja, és osztályokba rendezi. Az osztályozás gondolkodási tevékenység. Gondolj bele ! Az emberiség teljes tudását kell csoportosítani !
    A csoportosítás, a „tizedes osztályozás” a tizedes számok elvén alapul. A (nulla) egész szám és a tizedes- vessző [0,] után következő tizedes számok annál kisebb részegységet „képviselnek”, minél több számjegyűek. A nulla és a tizedesvessző elhagyásával előre került első tizedes szám lett a főtáblázati szám.
    Részletesebben az ETO-ról: - kattints ide!

    Bonyolultnak tűnik ? Neked most csak azt kell megjegyezned, hogy az Egyetemes Tizedes Osztályozás a tudományokat tíz főosztályba sorolja: tehát 10 nagy témakör létezik (0-tól 9-ig = 10) és ezek a következők:

    A tudományok főosztályai további osztályokból és alosztályokból állnak. Például:

    Az ETO-szám egy háromjegyű szám, amit a könyv gerincén vagy bent a könyvben, a címlap tetején is megtalálsz. Ezek a számok különböző témaköröket, un. osztályokat, jelölnek. Pl. Lengyel Dénes könyve a " Magyar mondák " a 290-es ETO-számot kapja, ahol az első számjegy jelöli a főosztályt. A középső számjegy az osztályt , míg az utolsó szám az alosztályt jelenti, ami a témakör további részletesebb leírását, pontosítását segíti.
    Összegezve: - amíg a könyvtárban lévő könyvek egyik nagy csoportját - a szépirodalmi műveket - a szerzők neve szerinti ábécében és a Cutter-szám segítségével találjuk meg a polcokon, - addig a könyvek másik nagy csoportját - az ismeretterjesztő könyveket - témájuk szerint, azaz az ETO szabályai alapján kijelölt helyen kell keresnünk.